A védőoltások a betegségek megelőzésének egyik leghatékonyabb eszközei, és világszerte jelentősen csökkentették a fertőző betegségekhez kapcsolódó halálozási arányokat. Az védőoltások célja a betegségek megelőzése — nem pedig a már kialakult fertőzések kezelése.

Az oltóanyag készülhet ugyanannak a mikrobának a gyenge vagy elölt változatából, amelyik megbetegíthet minket. Egyes esetekben az oltóanyagot olyan sejtekből készítik, amelyek hasonlóak a bennünket megbetegítő mikrobák sejtjeihez, de nem pontosan ugyanolyanok. Az új hírvivő ribonukleinsav (mRNS) oltóanyagok, mint például a COVID-19 elleni védőoltások, megtanítják a sejtjeinket arra, hogyan kell fehérjét vagy fehérjedarabokat előállítani, hogy azok immunválaszt váltsanak ki a szervezetünkben. Bármilyen eljárással is készül az oltóanyag, képes arra, hogy a szervezetünkbe jutva immunválaszt indítson el, amelynek során ellenanyagok termelődnek. Ez az oka annak, hogy a védőoltás meg tudnak védeni minket a különböző fertőzések okozta súlyos betegségtől. Bár az mRNS-vakcinák csak nemrég váltak elérhetővé az emeberek tömegei számára, a kutatók már évtizedek óta dolgoznak rajtuk. Minden oltóanyag, függetlenül attól, hogy milyen betegség ellen készült, szigorú eljáráson megy keresztül annak biztosítása érdekében, hogy biztonságos és hatékony legyen, mielőtt az emberek számára elérhetővé válik.

A nyájimmunitás olyan védelem, amely akkor alakul ki, ha a lakosság (vagy „nyáj”) egy bizonyos hányada be van oltva, így a be nem oltott személyek is védettebbé válnak, mivel a betegség előfordulása csökken. A nyájimmunitás fenntartása különösen fontos, mert egyes emberek egészségügyi okokból nem kaphatnak oltást.

A tanóra során a tanulók videók sorozatát nézik meg, amelyek bemutatják, hogyan működnek az oltások, és részt vesznek egy osztálybeszélgetésben az immunitásról és a fertőzések elleni védekezésről. Ezt követően egy vita keretében különböző nézőpontokat is megvizsgálnak az oltásokról, és megtanulják, hogyan lehet tényekkel cáfolni a gyakori tévhiteket.